Idegenvezetők támogatása nyertes pályázat 2020

Somorjai Ferenc

Szeged és környéke

Kirándulások:

Mórahalom, Ásotthalom, Fehér-tó, Sándorfalva, Ópusztaszer, Algyő, Hódmezővásárhely, Deszk, Kiszombor, Makó, Óföldeák.

Szeged Csongrád megye székhelye, a Dél-Alföld nagy múltú igazgatási, gazdasági, kulturális, felsőoktatási és közlekedési központja, 162 ezres lélekszámával hazánk harmadik legnépesebb városa. A Maros torkolata alatt, a Tisza partján fekszik: nagyobb része a folyó jobb partján, a kertváros jellegű Újszeged pedig a bal parton terül el.

A Maros torkolata alatt kedvező átkelőhely lévén a Tiszán, a folyó által övezett ártéri szigeteket az őskortól lakják. A későbbi vár helyén római őrállomás vigyázta a tiszai átkelőhelyet. A Maroson úsztatott só, a közlekedés lehetőségei, az uralkodótól nyert kiváltságok a 12. században serkentették várossá válását. A 15. században – a fokozódó török veszély miatt – a Hunyadiak támogatásával jelentős hadászati és egyházi központtá fejlődött. A török hódoltság alatt jelentős erősség, mint a szultáni birtokok egyik központja viszonylagos védelmet élvezett. 1849 júliusában Szeged a Pestről elmenekült kormány székhelye, az ország fővárosa. Az 1879. március 12-i árvíz során 5458 ház összeomlott, csak 265 maradt meg. 1880-ban Újszegedet egyesítették Szegeddel, s Lechner Lajos körutas-sugárutas terve alapján egységes arculatú új város épült. 1921-ben Szegedre került a kolozsvári tudományegyetem, majd 1923-ban a csanádi püspök is Szegedre tette át székhelyét Temesvárról. 1931-ben először rendezték meg a szabadtéri játékokat, amelyeket 1933-1939 között további sikeres előadások követtek. 1962. január 1-jével Szeged ismét Csongrád megye székhelye lett. Az 1965. július 7-én feltárt kőolaj és földgáz nagy lendületet adott a város fejlődésének. 1973. április 15-én Algyő, Kiskundorozsma, Szőreg, Tápé és Gyálarét Szegedhez kapcsolásával létrejött a nagy Szeged; 1997-ben Algyő önállósodott.

Szegedet Tudományegyeteme, színházai és egyéb kulturális intézményei az ország egyik legjelentősebb szellemi központjává avatják. Felsőfokú intézményeit mintegy 30 ezer hallgató látogatja. 

Rendezvényei: Tavaszi Fesztivál (május); Sörfesztivál (július); Szegedi Hetek és Szabadtéri Játékok (július–augusztus); Halfesztivál (október).

A város neves szülöttei: Szegedi Kis István (1505-1572) református püspök; Dugonics András (1740-1818) író; Vedres István (1765-1830) városi mérnök; Pick Márk (1843-92) szalámi-gyáros; Dankó Pista (1858-1903) nótaszerző; Huszka Jenő (1875-1960) zeneszerző; Juhász Gyula (1883-1937) költő.

Séták a városban

A városközpont

Széchenyi tér – Klauzál tér – Kárász utca

Sétánk kiindulópontja a Széchenyi tér, a város közigazgatási központja. A mintaszerűen parkosított tér palotasorainak egységes hatásával, művészi szobraival hazánk egyik legszebb tere. Az 1890-es évek óta itt és a belőle induló Kárász utcán található a korzó, a szegediek kedvelt sétahelye, ünnepségek, fesztiválok, vásárok színhelye. 

A teret számos szobor díszíti: „Az áldást hozó Tisza” és „A romboló Tisza”, Deák Ferenc,  Tisza Lajos, Vásárhelyi Pál, Széchenyi István alakja.

A tér legszebb épülete a városháza (10. sz.), melyet 1799-1805 között emeltek, Vedres István tervei alapján, jelenlegi formáját 1883-ban, Lechner Ödön tervei alapján kapta. Dísztermében, 1849 júliusában kétszer ülésezett az országgyűlés, amelynek során törvényerőre emelte a zsidók egyenjogúságát és a megkésett nemzetiségi tör   A Bérház előtt 2000-ben állították fel gróf Klebelsberg Kunó fejszobrát, gazdag életművének feljegyzéseivel.

                                                                                                                                               Városháza

A városházától jobbra eső Zsótér-ház (9. sz.) az 1840-es évektől épült, klasszicista stílusban. Névadója Zsótér János gazdag hajótulajdonos és gabonakereskedő, akinek hajóépítő telepein az ország akkori legnagyobb hajói készültek. 1849 júliusában a Szegedre menekült magyar kormány székháza volt.

A tér keleti oldalán a bíróság épülete (4. sz.) 1882-ben készült. 1919-ben ez volt az ellenforradalmi kormány és Horthy Miklós hadügyminiszter székhelye.

A szomszédos Tisza Szálló (Wesselényi u. 4.) 1886-ban épült. Nagyterme a város legszebb hangversenyterme, amelyben számos művész szerepelt (pl. Bartók Béla, Dohnányi Ernő és Pablo Casals).

                                Tisza szálló nagyterme

A Vár utca sarkán, a Déry-ház földszintjén (7. sz) levő Kass Galériában Kass János szobrász- és grafikusművész alkotásait tekinthetjük meg.

A Kárász utca elején reneszánsz karneváli öltözetű Köszöntőszobrok fogadják az arra járót.

A Klauzál tér klasszicizáló hangulata az olasz tereket idézi. Névadója Klauzál Gábor (1804-1866), az első népképviseleti kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere, a város országgyűlési képviselője, aki 40 éven át itt lakott. A tér közepén Kossuth Lajos szobra áll. Az Új Zsótér-házból (1. sz.) irányították a nagy árvíz után Tisza Lajos királyi biztos és munkatársai a város újjáépítését.  Földszintjén üzemel a nagy múltú Virág Cukrászda. A Kárász-ház (5. sz.) erkélyérő mondta el Kossuth Lajos 1849. július 11-én utolsó nyilvános beszédét. 1857-ben itt szállt meg Ferenc József császár is.  

 

                                                Klauzál tér

A Kárász utca a város korzója, szép kirakatokkal. Páratlan számozású házsorának néhány épülete (5., 9. sz.) még őrzi az árvíz előtti belváros biedermeier-romantikus hangulatát.

Az utca utolsó épülete az Ungár-Mayer-ház (16. sz.) 1911-ben, szecessziós stílusban. Földszintjén volt az 1920-as években a Korzó kávéház, ahol Juhász Gyula és egyetemi hallgató korában József Attila is gyakran megfordult. Az utca végén az Utcazene c. szoborcsoport búcsúztatja a korzózókat. Az utca a Dugonics térbe torkollik. 

Az egyetemi, egyházi negyed

Dugonics tér – Somogyi utca – Jókai utca – Aradi vértanúk tere – Tisza Lajos körút – Honvéd tér – Rerrich Béla tér – Dóm tér

A Dugonics tér a város egykori búzapiaca. Dugonics András a nagyszombati egyetem matematikaprofesszora, a magyar matematikai szaknyelv megalkotója (1784) és az első magyar regény szerzője (Etelka, 1788). Szobra a tér közepén áll. A zenélő szökőkút 1979-ben, a nagy árvíz 100. évfordulójára készült.

A tér főépülete a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatala (13. sz.) 1873-ban épült. 1921-től itt kapott helyet a Kolozsvárról áttelepült tudományegyetem. A bölcsészettudományi kar hallgatója volt 1924-25-ben József Attila, akit lázító hangú költeménye miatt nyelvészprofesszora eltanácsolt a tanári pályáról.

               A tér északi oldalán álló Vajda-ház (2. sz.) 1867-ben épült. Itt lakott gyermekkorában Balázs Béla költő és filmesztéta, akinél megfordultak műveinek megzenésítői is: Bartók Béla és Kodály Zoltán.

                A teret kettéosztó Tisza Lajos körúton áll a Reök-palota (56. sz.), mely 1907-ben épült Reök Iván vízügyi mérnök, Munkácsy Mihály festőművész unokaöccse számára. Homlokzatának díszítésén a belga, francia és katalán szecesszió hatása érvényesül. Jelenleg Regionális Összművészeti Központ.

A Dugonics térből nyíló Somogyi utca is számos árvíz előtti épülettel büszkélkedhet. Országos jelentőségű műemléke a Fekete-ház (13. sz.), mely 1857-ben épült, angol-német neogótikus, romantikus stílusban. Nevét korábbi sötétszürke színéről kapta. Ma a Móra Ferenc Múzeum helytörténeti osztálya működik az épületben.

A Dugonics térről az Árpád téren és Jókai utcán át az Aradi vértanúk terére jutunk, mely az egyetemi, iskolai negyed központja. Közepét II. Rákóczi Ferenc lovas szobra díszíti. A szőregi csata emlékoszlopát az 1849. augusztus 5-i ütközet áldozatainak emlékére állították.

A teret délről határoló Hősök kapuja városkapunak épült 1936-ban. Homlokzatának honvédszobrai az első világháború áldozataira emlékeztetnek. A boltívek freskói a háborús emlékezést, a hősi halottak dicsőítését és Horthy Miklós szegedi elindulását jelenítik meg (Aba-Novák Vilmos művei).

A tér északi oldalát uraló püspöki palota (2. sz.) az egyetemi épületekkel együtt, 1928-30 között épült, Rerrich Béla tervei alapján.

A tér keleti oldalát az egykori piarista gimnázium és rendház hatalmas tömbje zárja, mely 1886-ban épült. Ma a természettudományi kar dékáni hivatala és intézetei vannak itt. Az 1720-ban megnyílt gimnázium egykori híres diákjai között találjuk Dugonics Andrást, Katona Józsefet, Horváth Mihályt, és Wartha Vincét, az eozinmáz feltalálóját.

A Tisza Lajos körút végén, a Tisza-parton a Centenáriumi árvízi emlékmű a romboló hullámokon diadalmaskodó ember helytállását jelképezi. Előtte, a fekete kővel borított hasábokon Szeged címere látható és azon nemzetnek fővárosáé, melyek a város árvíz utáni megsegítésében kiemelkedő szerepet játszottak: Róma, Brüsszel, Párizs, London, Berlin, Bécs.

Az Aradi vértanúk teréről nyíló Rerrich Béla tér névadója a Dóm tér megálmodója. Legmagasabb épületében (1. sz.) fizikai és kémiai intézetek vannak. Tetején csillagvizsgáló szolgálja a tudományos kutatást és az egyetemi oktatást. A teret a Kolozsvári testvérek Szent György-szobrának másolata és az 1956-os forradalom emlékműve díszíti.

Az Aradi vértanúk teréről a Dóm téren folytassuk nézelődésünket!

A város magja a 19. századig a Palánk városrész volt, amelyet földsánc és vizesárok védett. Központi, kietlen terén emelkedett a barokk Szent Demeter-templom. A Palánk fölszámolása a Fogadalmi templom építésével kezdődött. Eltűntek a nagy árvíz előtti macskaköves utcák, helyükön felépültek a klinikák, egyetemi intézetek, a dóm és a szeminárium.

A Dóm tér egységes stílusú körülépítéseként készültek az egyetemi és egyházi épületek. A tér nyugati oldalát a Hittudományi Főiskola (6. sz.) és a püspöki palota határolja, a dómmal szemközt és a Tisza felőli oldalon különböző természettudományi és orvosegyetemi intézetek foglalnak helyet. A 8. sz. alatti Orvosi Vegytani Intézet igazgatója volt 1928-1946 között Szent-Györgyi Albert, aki elsőként izolált C-vitamint paprikából. Az első emeleti ablaksorok alatt a történelmi Magyarország vármegyéinek címerei láthatók.

A teret körülvevő árkádsor alatt találjuk a Nemzeti Emlékcsarnokot. A több mint 100 szobor és dombormű a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjainak állít emléket.

Az Orvosi Vegytani Intézet homlokzatát díszítő Zenélő óra a középkori egyetemek egyik jelképe. A számlap körüli falnyílásokon az egyetemi tanácsot és a ballagó diákokat ábrázoló színes figurák vonulnak ki a „Gaudeamus igitur” zenéjére.

A Dóm tér a Szegedi Szabadtéri Játékok színhelye is. Az 1931-ben, majd 1933-tól 1939-ig évente megrendezett játékok a két világháború közötti magyar színjátszás kimagasló eseményei voltak. Az 1959-ben felújított rendezvény műsorán nemzeti kultúránk kiemelkedő alkotásai, a drámairodalom, valamint az opera- és táncművészet remekei szerepelnek.

A teret uraló Fogadalmi templom építését 1880-ban fogadalomból határozták el a városatyák, hogy Isten megóvja a várost az újabb árvizektől. A neoromán stílusú templom terveit Schulek Frigyes készítette, majd Foerk Ernő dolgozta át. Az építkezés 1913-1914-ig, majd 1923-1930-ig tartott. Az ünnepi misét Dohnányi Ernő komponálta. A dóm hazánk negyedik legnagyobb temploma, hossza 81 m, szélessége 51 m, tornyainak magassága 91 m. A Tisza felőli tornyában levő, 86 mázsás Hősök Harangja az országban a második legnagyobb. A főhomlokzatot a Magyarok Nagyasszonyának márványszobra és a 12 apostol mozaikképe díszíti. A kapuzat két oldalán Szt. István és Szt. László szobra áll.

A templom belsejét jobbára bibliai témájú és magyar szenteket ábrázoló festmények díszítik. A kupola képe a pünkösdöt, a szentély nagy mozaikja Szűz Mária megkoronázását ábrázolja, a mennyezeten „a szűrös Madonna” képe, az oltár mögött a templom építéstörténetét megjelenítő domborművek láthatók. Megtekintésre érdemes még Fadrusz János „Krisztus a keresztfán” című feszülete, a Klebelsberg-síremlék és a Szent Gellért-oltár, melyben Szent Gellért ereklyéit őrzik. A templom hatalmas orgonáját a pécsi Angster-gyár készítette: 9040 sípján 136-féle játék adható elő.

A dóm előtt álló Dömötör-torony az egykori Szent Demeter-templom barokk tornyának bontásakor került napvilágra, a város legrégibb műemléke. Alapjaiban 11. századi, alsó, négyszögletes, román stílusú része 12. századi, felső, kora gótikus emeletei a 13. század második feléből valók. 1931-ben falába ajtót vágtak, belsejét keresztelőkápolnává képezték ki. Falait Aba-Novák Vilmos festményei díszítik.

A dóm mellett a Somogyi Könyvtár és Csongrád Megyei Levéltár (1-4. sz.) modern palotája 1978-1984 között épült. A könyvtár alapítója Somogyi Károly esztergomi kanonok volt, aki 1880-ban 43 701 kötetes könyvtárát Szegednek ajándékozta, hogy ezzel az újjáépülő város szellemi felemelkedését szolgálja.  

A dóm mögött álló görögkeleti szerb templomot 1773-78 között, késő barokk stílusban épült, Szent Miklós tiszteletére. Képfala hazánk legszebb rokokó ikonosztáza. Márványmintás falain 17-19. századi arab, libanoni, orosz, szerb és etiópiai ikonok láthatók.

Az Oskola utcától az Arany János utcáig

Oskola utca – Roosevelt tér – Várkert – Stefánia – Dózsa utca – Arany János utca

A Dóm térről nyíló Oskola utca az egykori Palánk főutcája volt. A sarkán a Szegedi Akadémiai Bizottság székháza (Somogyi u. 7.) Hild József tervei alapján épült 1868-ban. Ez volt Szeged és az Alföld első nagyvárosi szállodája, a város első Hungária Szállója.

Az utca nyugati oldalának copf, klasszicista, romantikus és kora eklektikus házai történelmi hangulatot árasztanak.

A Roosevelt tér, az egykori halpiac közepét a Belvárosi híd osztja ketté, melyet a második világháború végén felrobbantott helyén, 1948-ban adtak át a forgalomnak. A teret nyugat felől a város legszebb házsora határolja: a színház felé egyre gazdagodó homlokzatú épületek közül különösen az 5. számú Milkó-palota érdemel figyelmet (Lechner Ödön, 1883).

A teret észak felől záró Móra Ferenc Múzeum (1-3. sz.) 1896-ban épült. Benne régészeti, természettudományi, környezetvédelmi, néprajzi és képzőművészeti kiállításokat tekinthetünk meg. Az épület előtt a múzeum egykori vezetői: Reizner János, Tömörkény István és Móra Ferenc szobrai állnak.

A múzeum mellett, a rakparton az 1880-82 között lebontott vár 16. századi rondellájának 1979-ben kiegészített maradványa látható. Padozatának rajza az egykori vár belvároshoz viszonyított helyzetét szemlélteti. 

A múzeum mögött Várkertben találjuk a vár szerény maradványát. A Széchenyi tér nagyságával vetekedő méretű, Árpád-kori várból csak a 18. századi kazamata e kicsiny szakasza maradt. Benne a múzeum időszaki kiállításai tekinthetők meg. Kőtárában a bontás során előkerült legszebb román, gótikus, reneszánsz és barokk faragványok kaptak helyet. A vármaradvány nyugati oldalánál a 14. századi Szent Erzsébet-templom alapfalai láthatók, romkert-szerű bemutatásban.

A Stefánia leghangsúlyosabb épülete a Szegedi Nemzeti Színház (Deák Ferenc u. 12.) 1883-ban készült. Homlokzatát Katona József és Erkel Ferenc szobra díszíti. Műsora nem csak prózai színművekben gazdag, tekintélyes az operett- és opera-repertoárja, sőt önálló kortárs balett-társulata is van. A színházzal szemben Erzsébet királyné márványszobra látható.

A Dózsa utca elején álló Kass Szálló (1-3. sz.) 1897-98-ban épült. Jelenleg felújítás alatt van, félig kész nagytermében és teraszán étterem üzemel, a nyári színházi fesztivál idején alternatív színházi előadásokat rendeznek. A szálloda előtt Dankó Pista szobra áll. A szegedi születésű zenész a 19-20 század fordulójának legnépszerűbb nótaszerzője volt. Több mint 400 dalt írt, és az ő alkotása számos népszínmű dalbetétje.

A Dózsa utca bal oldalán álló Deutsch-palota (2. sz.) homlokzatát Lechner Ödön alakította ki 1900-ban, a magyaros szecesszió egyik legjellegzetesebb szegedi példája.

A Dózsa utcáról nyíló Arany János utca különlegessége a kelet-ázsiai eredetű páfrányfenyő, a Ginkgó bilóba.

Az Arany János utcából nyíló Horváth Mihály utca nevezetessége a Kisszínház (3. sz.). Az egykori ipartestületi székház homlokzatát mesterségeket – kőműves, bognár, kovács, csizmadia – ábrázoló szobrok díszítik. Tetőtere a nemzetközi hírű, posztmodern Szegedi Kortárs Balett gyakorlóhelye.

A Tisza Lajos körút és környéke

            Szeged kiskörútja a történelmi belvárost öleli körül a Novotel szállótól az árvízi emlékműig. A Radnóti Miklós Gimnázium (6-8. sz.) előtt a költő és szerelme Fanni szoborkettőse látható.   

A körút bal oldalán álló evangélikus templom (16. sz.) 1882-ben épült neoromán stílusban, Schulek Frigyes tervei alapján. A Gróf-palota (18-20. sz.) keleti és magyaros motívumokkal díszített homlokzatú szecessziós épületét Raichle J. Ferenc tervei szerint emelték 1913-ban.

A körútról a Szent Mihály utcán tegyünk egy kis kitérőt a Szent István térre! Az itt álló víztorony hazánk egyik legkorábbi vasbeton építménye (1903-04), statikai jellemzői Zielinszky Szilárd zsenialitásának köszönhetők. Benne technikatörténeti kiállítások tekinthetők meg.

A Szent István térről a Vidra utcán át a Kálvin térre jutunk. Az itt álló „Kakasos” református templom 1884-ben épült, Schulek Frigyes tervezte. Mellette a református palota (2. sz.) két, szimmetrikus tömbre bontott épülete Magyar Ede alkotása.

A körutat szegélyező Anna Gyógy-, Termál- és Élményfürdőt (24. sz.) 1896-ban emelték törökországi tanulmányok alapján. Szauna, családi pezsgőmedence, gyermek- és élménymedence, úszómedence és gyógymedence áll itt a vendégek rendelkezésére. Az Anna-kutat 1927-ben fúrták, 944 m mély, 52ºC hőmérsékletű lúgos, jódos gyógyvize reumatikus és ízületi betegségek gyógyítására, gyomorbántalmak enyhítésére, a Basedow-kór, valamint bél-, vese- és hólyagbetegségek megelőzésére alkalmas.

A MÁV-Igazgatóság Anna-kútra néző palotája (Tisza Lajos krt. 28.) 1894-ben épült. Hazánkban először itt alkalmaztak geotermikus fűtést — az Anna-kút vizének felhasználásával.

Felsőváros

A belvárostól északkeletre fekvő, történelmi hangulatú városrészt egykor halászok, hajósok, vízimolnárok és iparosok lakták. A Glattfelder Gyula térről nyíló József Attila sugárút Felsőváros központjába, a Szent György térre visz.

A tér keleti oldalán álló Felsővárosi (minorita) templom (Munkácsy Mihály u. 7.), a hozzá csatlakozó rendházzal együtt 1754-1767 között épült. Kapujának figurális domborműveit és rokokó padjait szerzetesek faragták. Az 1806-ból való főoltár képe Szent Miklós püspököt, a kereskedők és hajósok patrónusát ábrázolja. A kerítés mentén álló Kálvária-szoborcsoport a magyar késő barokk szobrászat figyelemre méltó alkotása (1794).

A Munkácsy Mihály utcáról a Festő utcán át a Maros utcára jutunk, a Szegedi Szalámigyár Maros utcai gyárához (21. sz.). Az 1869-ben alapított gyár 1900-ban költözött ide, mert egykor a folyóról felszálló pára az érlelés sajátos feltétele volt. A gyár egyik épületében szegedi szalámi- és paprikatörténeti kiállítás tekinthető meg (Felső-Tisza-part 10.).

A szalámigyártól kétszáz méterre eső Felsővárosi (Bertalan) híd 1979-ben épült, hazánk ötödik leghosszabb átkelője. Közepéről szép kilátás nyílik a 2,4 km-re levő Maros-torkolatra és a városra. A közeli Kis-Tisza utcában álló hajósgazdák házai (8-12. sz.) „a Víz előtti” népi építészet legszebb városképi együttese.  

Rókus

A belvárostól nyugatra fekvő városrész nevét az egykori Szent Rókus-kápolnáról kapta. Tengelye a Kossuth Lajos sugárút. Balról, a Rákóczi téren a hatemeletes megyeháza (jelenleg kormányablak) 1961-ben épült.   

A sugárútról a Szilágyi utcán tegyünk kitérőt a Lechner térre! Az itt álló Szent Rozália-kápolna pestis elleni védekezésül, fogadalomból épült 1739-ben, a hajdani Szt. Demeter-templom szomszédságában. 1928-ban bővített formában építették fel itt. 1922 óta a görög katolikusoké.

Visszatérve a sugárútra, nemsokára keresztezzük a nagykörutat. Balról az anatómiai intézetben (40. sz.) találjuk Gellért Albert (1894-1967) egyetemi tanár európai hírű preparátumgyűjteményét. A Szent Rókus téren álló Szent Rókus-templom 1909-ben épült. Főoltárképe Szent Rókust ábrázolja pestises betegek között.

A Szent Rókus térről az egyetem mérnők karának érintésével a hatalmas Mars térre érkezünk, amelyen távolsági autóbusz-pályaudvart, vásárcsarnokot és piacot találunk. A tér nyugati oldalán terpeszkedő Csillagbörtön (13. sz.) hazánk legszigorúbb fegyháza. Nevét csillag alaprajzáról kapta: középpontjából egyszerre szemmel tartható valamennyi folyosója. Itt töltötték büntetésüket többek között a Tanácsköztársaság népbiztosai, Rákosi Mátyás, Révai József, Szálasi Ferenc, Kádár János (Csermanek néven).

A Mars térről a Londoni körútra, majd a Hajnóczy utcába fordulunk. Itt találjuk a város zsinagógáit. A régi zsinagóga (12. sz.) 1837-1843 között épült. Jelenleg színházterem. A mellette álló új zsinagóga hazánk második legnagyobb zsidó temploma, 1900-1903 között épült Baumhorn Lipót tervei alapján. Páratlan színharmóniájú üvegkupolája a világ teremtését jelképezi. Művészi szépségű ablakai a liturgiai év eseményeit örökítik meg.

A zsinagógától a Jósika utcán át a Kálvária sugárútra jutunk. A hosszúkás Kálvária tér déli oldalán álló móravárosi Szent Kereszt-plébániatemplom Jézus halálának és feltámadásának 1900. évfordulójára, 1933-ban épült.

A Kálvária tértől mintegy kilométerre, a sugárút bal oldalán terül el a Szegedi Vadaspark, mely 140 állatfaj több mint 650 egyedének ad otthont.

A Kálvária sugárút folytatása a Bajai út, melyről jobbra nyílik a Fonógyári út. Itt terül el a Belvárosi temető, melyet az 1831. évi kolerajárvány után nyitottak meg. Régi részben nyugszanak Szeged nagyjai: Vedres István, Klauzál Gábor, Dankó Pista, Tömörkény István, Móra Ferenc, Juhász Gyula, Apáthy István.

A Bajai út bal oldalán van a repülőtér, három leszállópályájával.

A repülőtér után a Maty-éri Nemzeti Kajak-kenu és Evezős Olimpiai Központ következik. A környék belvizeinek fölöslegét összegyűjtő 2250 m hosszú tározón az evezősöknek hat, a kajakosoknak, kenusoknak kilenc, nemzetközi szabványoknak megfelelő pálya alakítható ki.

Alsóváros

E sétánk Szeged déli részébe, a máig is kisvárosi hangulatú Alsóvárosba vezet, amelynek lakossága a múltban főként állattartással, kertészkedéssel, paprikatermesztéssel foglalkozott. Az Aradi vértanúk teréről a Szentháromság utcán indulunk el.

A Szentháromság utcáról a Vitéz és Zászló utcán át az Ady térre jutunk. A Szegedi Tudományegyetem József Attila Tudományos és Információs Központja 2002-04 között épült. Az ötszintes üvegpalota a mintegy millió kötettel rendelkező Egyetemi Könyvtár otthona, egyötödén Konferenciaközpontot alakítottak ki. 

Az információs központ szomszédságában áll a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának neoromán stílusú palotája (Egyetem u. 2.), amely több természettudományi intézetnek is otthona. Homlokzatán emléktábla hirdeti, hogy itt tanult 1930-1935 között Radnóti Miklós.

Visszatérve a Szentháromság utcára, rövidesen Alsóvárosba érkezünk. A városrész központja a Mátyás király tér, közepén a Havi Boldogasszony-templommal, melyet 1465-1503 között emeltek. Főoltárképe a Napba öltözött Asszonyt ábrázolja. A bejárattól jobbra levő „Fekete Mária” a częstochowai kegykép művészi átköltése. A ferences rendház mai formáját 1718-1751 között kapta, de nagy része 15. századi eredetű.

A Pásztor, a Nyíl, a Szabadsajtó, a Tisza Lajos és a Dobó utca környékén még szép számmal fordulnak elő ún. „napsugaras házak”. A házoromzat „istenszemes” kiképzése a szegedi tájnak Alsóvárosról szétterjedt, jellegzetes díszítőeleme.

Újszeged

Szeged bal parti városrészébe legkönnyebben a Belvárosi hídon át jutunk. Itt a város másik arcával ismerkedhetünk meg: a régebbi, túlparti városrészek zárt beépítésével, nagyvárosias ritmusával ellentétben parkokat, kertes házakat, sportpályákat és strandokat találunk. 

A hídtól balra, a folyó kiszélesedő hullámterén terül el a Partfürdő, a Tisza legnagyobb strandja. Itt rendezik meg a nagyszabású Szegedi Ifjúsági Napokat és a Halfesztivált.

A hídon átérve a Torontál térre jutunk. Balról, a töltés védelmében épült ki a Napfényfürdő Aquapolis Szeged Wellness-, Gyógy-, Élmény- és Strandfürdő. Valóságos vízi város ez, ahol óriáscsúszdák, gyermek- és élménymedencék, zuhatagok, barlangfürdő teszi változatossá a kínálatot. A Dóra kút 70 Celsius fokos, nátrium hidrogén-karbonátos gyógyvize kiválóan alkalmas mozgásszervi, belgyógyászati betegségek és csontritkulás kezelésére.

A tér szemközti oldalán álló Szent Erzsébet-templom 1909-10-ben épült neogótikus stílusban. A mögötte elterülő Népliget már az 1860-as években kedvelt nyári üdülőhellyé vált. Benne 1500 személyes szabadtéri színpad, teniszpályák szolgálják a helyiek szórakozását, kikapcsolódását. Hagyományosan itt rendezik meg a május elsejei majálist.

A templom mellett nyíló Székely soron a sportuszodához jutunk, melynek feszített víztükrű medencéjét ősztől tavaszig ponyvasátor fedi. A mellette levő sportcsarnok nemcsak sportversenyek, hanem gyűlések, divatbemutatók, táncdalműsorok színhelye is.

Temesvári körút túloldalán a MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának hatemeletes épülete (62. sz.) magasodik, amely négy intézetet (biofizikai, biokémiai, genetikai, növénybiológiai) foglal magában.

A Torontál térről az Alsó-kikötő soron, majd a Lövölde utcán a Füvészkerthez érkezünk. A 17,5 hektáros kertben üvegházak, rózsakert, sziklakert, arborétum, növényrendszertani gyűjtemény szolgálja a közművelődést, az egyetemi oktatást és a tudományos kutatást. A szomszédos Kertész u. 11. sz. alatt működik a Szegedi Csillagvizsgáló.

Szegedhez tartozó települések

Szőreg

5000 lakosú falu Szegedtől 5 km-re, délkeletre, a 43. számú úton közelíthetjük meg. A félúton jobbra kiágazó Kamaratöltést az udvari kamara építtette 1790-ben. Itt zajlott le 1849. aug. 5-én a szőregi csata. Az elesett hősök a töltés megtörésénél tömegsírban nyugszanak.

A faluba központja a Hősök tere. Az innen jobbra nyíló Magyar utca elején találjuk a Művelődési házat (14. szám). A Rózsa Múzeum a helyi rózsatermesztés múltjával, eszközeivel és az egyes rózsafajtákkal ismereti meg a látogatót. Az épület a júliusban megrendezett Rózsaünnep központja.

A Hősök teréből szintén jobbra ágazik ki a Szerb utca, elején a Templom térrel. A falu katolikus temploma 1812-16 között épült Alexandriai Szt. Katalin tiszteletére. Vagy háromszáz méterrel arrébb, balról a szerb templomot 1779-ben emelték, ikonosztázának képei 1912-ben készültek.  

A 43-as útról nyílik az Apátság utca. Az itt omladozó templomrom a 13-14. század fordulóján épült plébániatemplom bal oldalhomlokzatának téglafala. Tőle keletre már 1000 táján bizánci szertartású bazilita szerzetesek monostora állt, mely a kunok 1280. évi lázadásakor pusztult el. A kolostor alapfalait 1977-ben több mint húsz méter hosszan megtalálták.

Tápé

3000 lakosú falu a Tisza mellett, Szegedtől 4 km-re, keletre. Neve először 1138-ban fordul elő oklevélben. Írók, költők, művészek kedvelt faluja: Juhász Gyula verseiben, Mikszáth Kálmán elbeszéléseiben, Móricz Zsigmond regényeiben, Nyilasy Sándor pedig festményein örökítette meg a falut és népét.

Szegedről a Felső Tisza-parton indulunk el.

A Körtöltés után jobbra, a hullámtérben terül el a Tömörkény Üdülőtelep (Sárga). Neve sárga földet, agyagot jelent. Mindjárt az elején a Kőrössy halászcsárdákban a halas fogások Kánaánja fogad bennünket, a filézett halászlétől a sült süllőn, kecsegén át a haltepertőig.

A Felső Tisza-partról az Irinyi János, majd Budai Nagy Antal utca vezet Tápéra. A Budai Nagy Antal utcáról nyíló Vártó utca. 4. számú épületében találjuk Lele József néprajzi gyűjteményét, amely századfordulóra jellemző házbelsőt mutat be. A Budai Nagy Antal utcában álló Heller Ödön Művelődési Ház (20-22. sz.) a falu kulturális központja, a néprajzi közgyűjtemények és a gyékényes múlt emlékeinek otthona.   

A Budai Nagy Antal utca folytatása, a Honfoglalás utca a falu központján halad keresztül. Az itt álló Szent Mihály-templom a megye egyik legjelentősebb középkori műemléke. A 13-14. század fordulóján épült, régi hajója és tornyának felső része 1770-ben, mostani hajója 1940-ben készült. Megmaradt szentélyének 14-15. századból való freskótöredékei apostolokat ábrázolnak.

Kiskundorozsma

 12 000 lakosú település Szegedtől 6 km-re nyugatra. Először 1138-ban említi oklevél. 1838-tól 1872-ig város volt. 

Szegedről a Kossuth Lajos sugárút folytatása, a Dorozsmai út vezet Kiskundorozsma központjába.

A Szent János téren álló római katolikus templom 1793-96 között épült, tornyát 1822-ben emelték. Főoltárának képe Keresztelő Szent Jánost ábrázolja.

A Negyvennyolcas út elején levő Tájház és Helytörténeti Gyűjtemény (1. sz.) a 18-20. századi helyi paraszti és a nagypolgári élet emlékeit mutatja be.

A Negyvennyolcas útról a Trombita utca visz a híres dorozsmai szélmalomhoz, amely eredetileg vályogból épült 1821-ben és 1949-ig őrölt. Pap Zoltán verse és Dankó Pista dallama tette ismertté: „Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom…”

Dorozsmától 3 kilométerre, a kiskunhalasi út mellett terül el Sziksósfürdő, a szegediek egyik kedvenc kirándulóhelye. Vizének reuma, csúz elleni gyógyhatása régen ismert. Kibetonozott szélű tava mellett csónakázótó, játszótér, sportpálya, kemping, turistaszálló és csárda áll a vendégek rendelkezésére.

Kirándulások

Mórahalom – Ásotthalom

Mórahalom felé a Bajai úton hagyjuk el Szegedet. Útközben ismét keresztezzük a Szeged – Budapest vasútvonalat, majd a repülőtér és Maty-éri evezőspálya mellett haladunk el.

Az első falu a 4900 lakosú Domaszék. Itt kezdődött az 1760-as években a homoki szőlőtelepítés, majd a 19. század második felében teret hódított a fűszerpaprika termesztése is. A község mintegy harminc borospincéjében kóstolgathatjuk a tájjellegű homoki borokat.  A Szent Kereszt-plébániatemplom 1985-88 között épült modern stílusban. Acélvázas szerkezetű tornya összetett kézpárt jelenít meg, amely Isten felé könyörög.

Újabb 9 kilométer után Mórahalomra érkezünk. A 6000 lakosú kisváros névadója a Móra-család a 17. századtól játszik szerepet Szeged életében. Az egykori Móra-dombon sportközpont, kézilabda csarnok, strand-focipálya, lovas-központ fogadja az arra járót. A kéthektáros Mini Hungary Parkban a Kárpát-medence 50 nevezetes műemlékének makettje tekinthető meg. A város római katolikus temploma 1902-03-ban épült Szent László tiszteletére. A Szent Erzsébet Gyógyfürdő 39,5ºC-os alkálihidrogén-karbonátos vize kopásos és gyulladásos ízületi, ill. gerincbetegségek, izomreuma kezelésére javasolt, valamint a gyomor és bélhurutos megbetegedéseinek gyógyítására.

Mórahalom után 8 kilométerrel az ásotthalmi elágazáshoz érünk. A 4000 lakosú Ásotthalom nevét egy homokdombról kapta, melyet a néphagyomány szerint kincskeresők bolygattak meg.

Az ásotthalmi elágazásnál elterülő Kiss Ferenc emlékerdőt Kiss Ferenc kezdeményezésére ősi állapotában őrizték meg. Az 1870 táján telepített tanulmányi erdő Szeged környékének egyik legszebb kirándulóhelye is.

A falu központjában álló római katolikus templom 1931-ben épült neoromán stílusban, Jézus Szíve tiszteletére. A Béke utcában épült Rózsa Sándor Élményházban (14. sz.) az Ásotthalom vidékéhez ezer szállal kötődő betyárvezér korából származó tárgyak, képek és a betyárvezér börtöncellájának utánzata tekinthető meg. A Béke utcában sportcsarnok, a Honvéd utcában 25-30ºC-os vizű fürdő áll a vendégek rendelkezésére. A Kiss Ferenc körúton álló Bedő Albert Középiskola, Erdészeti Szakiskola (76. sz.) elődjét Ferenc József császár avatta föl 1883-ban. Az épületben erdészeti, iskolatörténeti kiállítás tekinthető meg.

Fehér-tó – Sándorfalva – Ópusztaszer

Szegedről a Csongrádi sugárúton indulunk el a 8 kilométerre eső, 14 km² kiterjedésű Fehér-tóra, melynek déli szegélyén halgazdaság működik, északi része az átvonuló madarak pihenőhelye. Az elmúlt évtizedekben 258 fajt figyeltek meg, közülük 75 itt is fészkel.

A tó után újabb két kilométerrel Sándorfalván vagyunk. A 8300 lakosú kisváros 1879 után keletkezett, amikor az árvíz sújtotta Algyő lakóinak Pallavicini Sándor őrgróf 597 ingyen háztelket parcellázott birtoka ármentes homokhátságán.

 A Szabadság téren álló római katolikus templom 1882-ben épült. A Pallavicini-kastélyt 1880-ban emelték, Termeiben állandó kiállítás mutatja be a város, ezen belül az őrgrófi család történetét. A közeli Kolozsvári utcában, Budai Sándor citerakészítő mester egykori házában (25. sz.) a hangszer története és a művész naiv festményei tekinthetők meg.

A várostól északra, a hobbikertek szomszédságában terül el a Nádas-tó Szabadidőpark, kitűnő strandolási, horgászási és csónakázási lehetőséggel.

Sándorfalvától újabb 9 km után érjük el a dóci elágazást. A 850 lakosú Dóc szép fekvésű, erdőkkel körülvett község a Tiszától 4 kilométerre, a hajdani Tisza-holtág, a Dóci-tó ölelésében. A falutól keletre emléktábla jelöli az 1879. március 5-én történt gátszakadás helyét. Ennek következtében a mintegy 40 m széles nyíláson kitörő ár elsodorta az algyői vasúti töltést és március 12-ére virradó éjjel Szegedre zúdult. 

Mintegy 6 km-re esik innen az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, melynek 55 hektáros területén a középkorban virágzó mezőváros volt, Szer. Anonymus szerint a honfoglaló magyarok itt tartották első országgyűlésüket. A romkertben az egykori monostor építéstörténetével ismerkedhetünk meg. A körcsarnokban helyezték el az emlékpark legvonzóbb látványosságát, Feszty Árpád 1892-94 között festett körképét, mely a művészi fantázia segítségével idézi fel a honfoglalás néhány epizódját. A jurta formájú házak kiállítása a Magyarok Világszövetsége tevékenységével, valamint az erdő és az ember sok évezredes kapcsolatával ismertet meg. A szabadtéri néprajzi múzeum a mezővárosi és a tanyai életet, ill. a paraszti kultúra hagyományait mutatja be, kiegészítve a köz- és a közösségi élet jellegzetes helyszíneivel. A mezőgazdasági gépgyűjteményben traktorokat, vető-, arató-, cséplőgépet, növényvédő repülőgépet és gőzlokomobilt láthatunk.

Algyő – Hódmezővásárhely – Mártély

Szegedet a József Attila sugárúton (47-es út) elhagyva első településünk a megyeszékhelytől 11 kilométerre fekvő Algyő.  Útközben az „égő arany” birodalmán haladunk keresztül. A szegediek már 1917-ben tudtak a szénhidrogénmező létezéséről, mely Európában közepesnek számít, Magyarországon a legjelentősebb lelőhely. Mind gáz-, mind kőolajtermelése a hazainak körülbelül a felét teszi ki.

Algyő 5000 lakosú nagyközség Szegedtől 10 km-re, északkeletre. Hírnevét az 1965-ben feltárt szénhidrogén teremtette meg. A 47-es út közelében terül el a Borbála Fürdő fedett medencékkel, szabadtéri gyógymedencékkel. A fürdő vize mozgásszervi panaszok kezelésére alkalmas. A Szent István téren álló Szent Anna-templom többszöri átépítés ellenére máig megmaradt derékszögű szentélyének alapjai valószínűleg a 11. századból, tornya a 14. század végéről való. 1750 körül barokk stílusban újították fel. Kereszthajója 1936-ban készült. A Kastélykert utcában levő Tájházban (42. sz.) kovácsszerszámok, mezőgazdasági eszközök, szoba, konyha, kamrarészlet tekinthető meg, az udvaron pedig a halászat eszközei.

A hídon át a Tiszántúlra, nemsokára Hódmezővásárhelyre érkezünk. A 47 000 lakosú város 1950 – 1962 között Csongrád megye székhelye volt. Ekkor vett lendületet ipari fejlődése, melynek legfontosabb ága a porcelángyártás ás a finommechanikai ipar.  A kulturális vonzerőt a képzőművészeti hagyományok jelentik: a Vásárhelyi Őszi Tárlat, a kiállítások, a kerámia, képzőművészeti és fotó szimpóziumok, konferenciák.

A Népkert vasúti megállóhelytől az Ady Endre utca vezet a városközpontba. Az utca elején terül el a Török Sándor Strandfürdő, 11 medencével. 76ºC-os, alkáli-hidrogénkarbonátos vizével mozgásszervi és reumatikus betegségeket gyógyítanak. A Gyarmati Dezső Sportuszoda a zordabb hónapokban is ideális lehetőséget biztosít a vizes sportoknak.

A Hősök terén álló Bethlen Gábor Református Gimnáziumban számos nagy művész, tudós tanult. Itt tanított 1945-48 között Németh László. A közeli Árpád utcában, a Népművészeti ház (21. sz.) szobáiban festett bútorok, hímzések, csúcsi, tabáni és újvárosi tálak, korsók, butellák láthatók.

A város főtere a Kossuth tér. A keleti oldalán álló református ótemplom 1713-23 között épült barokk stílusban. Még látható lőréses téglafalának déli és keleti része. Az Alföldi Galéria (8. sz.) emeletén az alföldi képzőművészet jeles képviselőinek alkotásai láthatók  (Tornyai János, Koszta József, Rudnay Gyula, Aba Novák Vilmos, Fényes Adolf, Pásztor János, Medgyessy Ferenc stb.). A városháza 1892-93-ban épült. Impozáns díszteremének falait Bercsényi Miklós, Deák Ferenc, Erzsébet királyné, Ferenc József, Kossuth Lajos és II. Rákóczi Ferenc képei ékesítik. A tér nyugati oldalán álló Fekete Sas Rendezvényház (3.) 1905-ben épült. Emeleti nagyterme szecessziós vonalvezetésű páholysorával a megyében az egyik legimpozánsabb. A tér északi oldalát a monumentális Banképület (5.) uralja. Előtte Kossuth Lajos szobra áll, ahol 1848. október 3-án beszédet mondott.

  A Kossuth tér északkeleti sarkán nyílik a Dr. Rapcsák András utca. 7. számú épülete a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ. Nagytermében színházi előadásokat, koncerteket rendeznek. A mellette álló szerb ortodox templomot (9. sz.) görög, szerb és román kereskedők építtették 1782-1783-ban. Az utca túloldalán levő Tornyai János Múzeum (16-18. sz.) állandó kiállításai a város és térsége régészeti, néprajzi, helytörténeti emlékeit, képző- és iparművészeti alkotásait mutatják be.

Visszatérve a városközpontba Vásárhely keleti részének látnivalóit vesszük sorra. Az Andrássy út bal oldalán álló római katolikus templom 1754-1758 között épült barokk stílusban a Szentháromság tiszteletére. A mellette levő Volt Tiszttartóházat (13. sz.) a Károlyi uradalom építtette 1794-ben. Az Andrássy úton továbbsétálva a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának két–háromemeletes épületei (15. sz.) mellett haladunk el. Az Emlékpont múzeum (34. sz.) kiállítása az itt élők sorsát felidézve mutatja be az 1945-től 1990-ig tartó kommunista korszak, a szovjet megszállás és a pártállam időszakát. A Németh László Városi Könyvtárat (44. sz.) 1880-ban alapították, A névadó emlékszobájában az író Vásárhelyen töltött éveivel kapcsolatos dokumentációs anyagot, használati tárgyait és műveit tekinthetjük meg.

Az Andrássy út a Kálvin János térbe torkollik. Közepét Nagy András János kútja díszíti (1884).  A teret uraló református újtemplom 1792-99 között épült, késő barokk stílusban. Mögötte van a DAKK ZRT. autóbusz-pályaudvara. A Járási Hivatal (4. sz.) egykor zeneiskola volt. Jó akusztikájú nagytermében számos koncert hangzott el.

A Kálvin János térről északi irányba nyílik a Szent István tér. A keleti oldalán álló zsinagóga 1852-57 között épült, mór-szecessziós homlokzatát 1908-ban nyerte. Az egykori izraelita népiskolában Holokauszt Kiállítás mutatja be a helyi zsidóság második világháborús tragédiáját, különös tekintettel a gyermekáldozatokra. A tér nyugati oldalán levő volt présház (2. sz.) 1790-92 között épült. Jelenleg a Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola működik benne. A teret északról záró Szent István-plébániatemplom 1935-37 között épült Fábián Gáspár tervei alapján, az ókeresztény bazilikastílus felidézésével.

Deszk – Kiszombor – Makó – Óföldeák

Szegedről a 43-as úton indulunk el, keresztülhaladunk Szőregen, majd újabb négy kilométer után Deszkre érkezünk. A falu római katolikus temploma 1901-04 között épült. Oltárait tiroli mesterek faragták, üvegablakai innsbrucki műhelyben készültek. A mellette álló Gerliczy-kastély 1884-ben épült. Ma a Mellkasi Betegségek Szakkórháza. 7 hektáros parkjában számos kivételes méretű, ritka fa és számos szép szobor érdemel figyelmet.

Deszktől 14 kilométerre esik Kiszombor. 4000 lakosú nagyközség a Maros közelében, a szegedi, makói, nagyszentmiklósi és óbébai út találkozásánál. Kedvező közlekedési helyzetéből adódóan határátkelőhely Románia felé. A szegedi nagytáj műemlék jellegű épületekben leggazdagabb faluja. Római katolikus templomának leválasztott egykori szentélye a megye egyik legjelentősebb román kori emléke, a 13. század elején épült, kívülről kör, belül hatkaréjos. Oltár mögötti karéjában 14-15. századi freskók három rétegét találták meg. A Helytörténeti Gyűjtemény (Szegedi u. 1.) anyaga a község lakóinak 19. század végi és 20. századi életét tárja elénk. A Móricz Zsigmond utcában álló Rónay-kastélyt Rónay Móric, Torontál megye főispánja építtette 1859-ben, romantikus stílusban, a Trieszt melletti Miramare-kastély mintájára.  

Kiszombortól újabb 7 kilométerre, a Maros jobb partján fekszik Makó, 23 500 lakossal. Mint kedvező átkelőhely az őskor óta lakott. A mai város kialakulása az 1699-es újratelepüléssel kezdődött, lakossága ekkor felekezeti különállás szerint katolikus és református városmagot hozott létre. 1730-1950 között Csanád megye székhelye volt. Stanislavich Miklós püspök az 1740-es években zsidókat és ruszinokat telepített ide, így Makó zsidó és görög katolikus városrésszel bővült. A 18. század végén honosodott meg e tájon a hagymatermesztés, ami a város gazdasági jólétét, szellemi felemelkedését eredményezte. A 19-20. század fordulójára alakult ki a város modern főtere, új városháza, bankpaloták, szállodák, kereskedőházak épültek. A város hagyományos rendezvényei: a Makói Nemzetközi Hagymafesztivál, a Nemzetközi Folklórtalálkozó és a Makói Nemzetközi Művészeti Fesztivál. Híres szülöttei: Pulitzer József (1847-1911) amerikai újságíró, lapkiadó; Galamb József (1881-1955), a Ford autógyár tervezője; Páger Antal (1899-1986) színművész; Erdei Ferenc (1910-1971) agrárközgazdász.

Szeged felől jövet a Maros hídján érkezünk a városba.  

A hídtól 1,5 km-re, jobbra van Maros-parti üdülőtelep, ahol vadászház, teniszpálya, lovaglási lehetőség várja az idelátogatókat. Az üdülőtelepen keresztül juthatunk a festői környezetű partfürdőhöz.

A városba érkezve a Szegedi utcáról tegyünk egy kis kitérőt a katolikus városrész központjába, a Szent István térre. A Szent István-plébániatemplom 1765-72 között épült barokk stílusban. 

A Szent János téren létesült Sportmúzeum (19. sz.) a városhoz kötődő sportolók, sportesemények emlékeit mutatja be,

Térjünk vissza ismét a Szegedi utcára! A Kálvin utca torkolatánál Sütő Ferenc hagymaszobra tudatja velünk, hogy a hagyma városába érkeztünk. A művészeti iskola előtti kis füves dombon Bartók Béla szobrával a zeneszerző szülővárosához, a romániai Nagyszentmiklóshoz legközelebb eső magyar város állított méltó emléket. 

A Kálvin utca Makó reformátusok lakta ősi városrészébe visz. A Kálvin téren álló református ótemplom 1772-74 között épült. A mellette álló református nagyiskola (7. sz.) 1812-20 között épült. Itt tanított a város történetírója Szirbik Miklós, diákoskodott Tömörkény István és elemistaként Erdei Ferenc.

A paplakból kialakított Szikszay György – Szirbik Miklós-emlékház (3. sz.) kiállítása 250 év anyakönyveit, bibliáit és a felekezethez kötődő egyéb tárgyakat mutat be.

A Szegedi utca a város főterére, a Széchenyi térre visz. A régi városháza (6. sz.) 1856-59 között épült.  A szemközti Posta utcában álló Hagymaház (4. sz.) 1999-ben épült művelődési háznak, Makovecz Imre tervezte. A régi városháza mögött terül el a Makovecz tér. A Hagymatikum fürdő (6. sz.), a „Fürdők Temploma” 2010-12 között épült, Makovecz Imre utolsó, egyben legnagyobb munkája. 42°C-os hőmérsékletű, alkáli-hidrogénkarbonátos gyógyvize elsősorban reumatikus, mozgásszervi és egyéb krónikus betegségek gyógykezelésére alkalmas.

A Széchenyi térre néző Korona Szálló (10. sz.) 1855-ben épült, mai formáját 1929-ben nyerte. Makói évei alatt itt lakott Tömörkény István. A nagyvendéglő piacos vendégei mélyen vésődtek az író emlékezetébe. A szálló előtti parkrészt az első világháborúban elesett katonák emlékműve díszíti.

A teret déli oldalról az 1970 körül épült ún. csipkeházsor határolja, Az előtte húzódó parksávban Galamb József, Pulitzer József, Návay Tamás főispán, Dobsa Lajos drámaíró és Szirbik Miklós mellszobra látható.

 A hosszú Széchenyi teret keletről a városháza zárja (22. sz.), mely 1835-39 között épült klasszicista stílusban. 1950-ig Csanád megye székháza, a közélet központja, számos kulturális esemény színhelye. Az épület előtt Návay Lajos emlékműve látható, aki 1911-től a képviselőház elnöke volt. A park előtt Kossuth Lajos szobra áll.   

A Megyeház utcán álló József Attila Múzeum (4. sz.) kiállítása a város történetét mutatja be az újratelepüléstől a rendszerváltásig (1699-1989). A szomszédos Kazinczy utcában az Espersit-ház (6. sz.) Makó irodalmi emlékmúzeuma.  

A közeli Templom közben találjuk a görög katolikus templomot, mely 1777-78-ban épült késő barokk stílusban, az 1740-es években betelepített ruténok számára. Díszes ikonosztáza 1888-ban készült.

 Térjünk vissza a Széchenyi térre és a sugárútszerű Csanád vezér téren folytassuk sétánkat. Mindjárt az elején áll Szent István bronz lovas szobra. A József Attila Gimnázium (6. sz.) 1895-ben épült. Itt tanított négy évig Juhász Gyula, tanult József Attila és Erdei Ferenc.

A Szent Gellért Diákotthon (14. sz.), a hozzá csatlakozó dór oszlopos kápolnával együtt 1826-ban épült a csanádi püspök nyári lakhelyéül.

A közeli Eötvös utcában álló ortodox zsinagóga 1895-ben épült, romantikus stílusban. Elődjében hangzott el az országban először magyar nyelvű prédikáció 1814-ben.

Makótól 11 kilométerre esik Óföldeák, a Vásárhelyi utcán elindulva közelíthetjük meg. A 11-12. században keletkezett falu az 1035-ben Csanádra költözött Fülöp apátról kaphatta nevét. Különleges látnivalója 14-15. századi római katolikus temploma, melyet a 16. században fallal és sáncárokkal vették körül, tornyaiból és bástyájáról a Szeged, Vásárhely és Makó felé vezető utat ellenőrizték. Neogótikus szárnyas oltárán a trianoni békeszerződés következtében határainkon túlra került búcsújáró helyek kegyképeinek másolatai láthatók.

                                      -xx–xx–xx–xx–xx-

 

Somorjai Ferenc

Győr és környéke

Kirándulások:

Győrszentiván – Gönyű, Bőny, Bábolna, Kisbér, Ászár – Bakonyszombathely, Bakonybánk, Tápszentmiklós, Táp, Pannonhalma, Écs.    

Ménfőcsanak – Győrszemere, Tét, Rábaszentmiklós, Árpás, Egyed, Szílsárkány, Csorna.   

Abda, Mosonszentmiklós, Lébény, Mosonmagyaróvár, Máriakálnok, Hédervár, Ásványráró

 

Győr 130 500 lakosú megyei jogú város, Győr-Moson-Sopron megye székhelye. A Kisalföld közlekedési, ipari, kereskedelmi és kulturális központja. A Mosoni-Duna, a Rába, a Rábca összefolyásánál fekszik, ezért a folyók városának is nevezik.    

A város területe az őskortól folyamatosan lakott. Kr.e. 5. századtól körülbelül 400 évig a kelták éltek errefelé, akik Arrabona néven megerősített telephelyet építettek a Káptalandombon. A római korban Pannónia egyik jelentős városa volt. Szent István király vármegyeszékhellyé tette, és püspökséget alapított itt. Neve valószínűleg a Géza fejedelem által nyugatról behívott Geur lovagtól származik. 1271-ben V. István királyi várossá nyilvánította. A török időkben a kereszténység végváraként fontos szerepet töltött be Európa védelmében, csupán 1594-98 között volt a hódítók kezén. A 17-18. században kiemelkedő kereskedelmi központtá vált, ekkor épült ki barokk belvárosa. 1809-ben Napóleon foglalta el, súlyos hadisarcot vetve ki lakosságára. A 19. század végétől jelentős ipari település: vagon-, ágyú-, textil-, finomposztó-gyár létesült. A II. világháború alatt mintegy 50 hadiüzem működött itt, a legjelentősebb a harckocsi és repülőgyártásra is alkalmas vagongyár volt. Nem csoda, hogy a szövetséges légitámadások egyik célpontja volt, s az 1944. április 13-ai bombázás több mint 500 áldozatot követelt. Ma a felső-dunántúli régió legnagyobb települése, hazánk második legjelentősebb ipari központja (jármű, járműalkatrész és mezőgazdasági gépek gyártása, textilipar). Egyben kulturális központ és iskolaváros is, egyetemei: a Nyugat Magyarországi Egyetem tanítóképző, hittudományi karral és a Széchenyi István Egyetem műszaki, jogi, gazdaságtudományi, zenei, egészségtudományi képzéssel. A város hagyományos rendezvényei: a Barokk Bál, a Győri Tavasz Fesztivál, a Mediawave (nemzetközi film- és összművészeti fesztivál), a Győri Nyár, a Barokk Rendezvények, a Téli Vásár és Fesztivál.  

 

Séták a városban

A városközpont

 

Honvéd-liget – Városház tér – Baross Gábor út – Kazinczy utca – Bécsi kapu tér – Király utca – Káptalamdomb – Apor Vilmos püspök tere – Dunakapu tér – Jedlik Ányos utca – Gutenberg tér – Széchenyi tér – Király utca – Liszt Ferenc utca – Nefelejcs utca – Árpád út

 

Győr Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városa, csak Budapest és Sopron előzi meg. Védett épületeinek legnagyobb része a 16. századi városfalakon belül található.  

A város megtekintéséhez kiindulópontként a vasúti pályaudvart ajánljuk, melynek modern épülete 1958-ban készült el. Előtte, a szépen parkosított Honvéd-liget közepén az 1848-49-es szabadságharc turulmadaras emlékműve 1902-ben készült.

A Városház téren álló városháza 1896-98 között épült késő eklektikus stílusban. Díszterme gyakorta hangversenyek helyszíne. Vele szemben, a Szent István út túloldalán éles kontrasztot képez a Megyei Kormányhivatal és Vízügyi Igazgatóság üvegpalotája.

A város sétálóutcája, a Baross Gábor út a barokk belvárosba visz. Közepét Paulikovics Iván kedves csónakos díszkútja teszi hangulatossá. Az Arany János utca kereszteződésénél állt egykor a vár Fehérvári kapuja, melynek szárnyait 1598. március 29-én Pálffy Miklós és Adolf von Schwarzenberg generálisok petárdával berobbantottak, így foglalva vissza a töröktől Győrt.

A Baross Gábor útról a Kazinczy utcán balra kanyarodva a Bécsi kapu térre jutunk. Keleti oldalát részben középkori eredetű barokk, copf- és klasszicista stílusú házak határolják. A tér közepén a jeles író, költő, festőművész Kisfaludy Károly bronzszobra áll.

A tér déli oldalán álló karmelita templom 1713-25 között épült a Szeplőtelen Fogantatás és Szent István király tiszteletére. Főoltárának felső képe Mózest ábrázolja az égő csipkebokor előtt, az alsó nagy festményen Szent István és Szent László a magyarok Nagyasszonya előtt hódol.   

A templom főbejáratától jobbra, a kápolnaszerű fülkében áll Győr egyik legszebb barokk szobra, az ún. Hab Mária.  

A tér keleti oldalán látható Ott-ház (13. sz.) 1778-82 között épült copfstílusban. Különlegessége, hogy második emeletének zsalus ablakai csak a padlástér szellőzésére szolgálnak. A szomszédos Altabak-házat (12. sz.) 16. századi eredetű házak felhasználásával Altabak János kanonok építtette 1620 táján, mai formáját a 18. században kapta. Sarkain konzolokon nyugvó zárt erkélyek láthatók, a helyi barokk lakóház-építészet jellemzői.

A Bécsi kapu térről nyíló Király utca 4. számú épülete a Bezerédy- vagy Napóleon-ház az 1770-es években épült. 1809. augusztus 31-én Napóleon töltött itt egy éjszakát. Jelenleg a Rómer Flóris Múzeum időszaki képzőművészeti kiállítóhelye.

A karmelita templommal szemben emelkednek a vár maradványai. Az erődítmény eredete a 10. század végére nyúlik vissza. A 15. század közepén a Káptalandomb kimagasló részét kőfallal vették körül, majd a 16. század második felében alakult ki a hét füles-bástyás és egy félbástyás védelmi vonal, mely a mai Rába-part, a Virágpiac, az Arany János utca, az Újvilág utca, Újkapu utca és a Mosoni-Duna által határolt területnek felelt meg. A 17. század második felében tovább erősítették a várat és elővédrendszerét a mai vasútvonal környékéig kiterjesztették. Az erődítmény katonai jelentőségét 1809-ben veszítette el, amikor a kismegyeri csatát követően Napóleon hét helyen felrobbanttatta védműveit. Csak a Káptalandombot övező Kastély-bástya és az egykori Bécsi-kaput védelmező Sforza-félbástya maradt meg. Ez utóbbi kazamatáiban és udvarán látható a Rómer Flóris Múzeum kőtára (Bécsi kapu tér 5.).

A Sforza-félbástya alatt, a Rába partján Szent István király lovas szobra áll. A mellette sorakozó ágyúk 1860-ban Bécsben készültek, eredetileg a kismegyeri csata emlékművének védőkorlátjául szolgáltak.

A Káptalandomb északnyugati sarkában álló Püspökvár (1. sz.) legrégebbi része a lakótorony, 1250 táján készült, felső része 18. századi. A csonka torony déli oldalához támaszkodó gótikus kápolnát Nagylucsei Orbán püspök építtette 1487-ben. A gazdasági épület kapuja melletti falon Eörsi Péter hajdúkapitány és Pálffy Miklós hadvezér domborműve látható. Mindketten a vár 1598. évi visszafoglalásában szereztek döntő érdemeket. A Püspökvárban levő Boldog Apor Vilmos Emlékkiállítás az 1997-ben boldoggá avatott Apor Vilmos püspöknek állít emléket, aki 1945. március 30-án, a püspökvár pincéjébe menekült asszonyokat és lányokat védelmezve halt vértanúhalált.

Az Apor Vilmos püspök terén álló Nagyboldogasszony-székesegyház hazánk egyik legjelentősebb műemléke. 1030 körül épült román stílusban, majd nem sokkal később háromhajós bazilikává bővítették. A 15. század második felében gótikus, a 17. század közepére barokk stílusban építették át. Belső terének kialakítása Hefele Menyhért tervei szerint történt az 1770-es években. Déli homlokzatának hangsúlyos eleme a gótikus Héderváry- vagy Szent László-kápolna. A templom freskóit Franz Anton Maulbertsch és segédjei festették 1772-81 között. A főoltár képe Mária mennybevitelét ábrázolja. Az északi mellékhajó főoltárának Könnyező Mária-kegyképét a Cromwell-féle katolikus üldözés elől menekülő Walter Lynch írországi püspök hozta magával Győrbe 1655-ben. A Szentháromság-kápolna oltárát ékesíti Szent László hermája, a középkori magyar ötvösművészet remeke. Valószínűleg Kolozsvári Márton formálta meg a 14. század második felében egy korábbi portrészobor alapján, mely nagy királyunk szentté avatása alkalmából 1192-ben készült a nagyváradi székesegyház számára. Az ereklyetartó belsejében helyezték el a lovagkirály koponyacsontját. A hermával szemben kapott helyet boldog Apor Vilmos püspök szarkofágja.

A székesegyháztól délre láthatók a 11. századi Szent Lázár-plébániatemplom alapfalai. A mellette álló Szent Mihály-szobor 1764-ben készült. A tér 2. számú épületében Borsos Miklós szobrait csodálhatjuk meg.

A Káptalandomb 11. számú házában a győri egyházmegye templomi építészetével és a 17-18. századi búcsújárás emlékeivel ismerkedhetünk meg.   

 A Gutenberg téren, a régi papnevelde épületében (2. sz.) kapott helyet az Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, ahol ötvösművészeti remekek, kódexek és ősnyomtatványok tekinthetők meg. A téren álló Frigyláda-szobor a város egyik legszebb barokk emléke. III. Károly király készíttette emgesztelésül azért, mert 1729-ben – miközben a vár őrsége el akart fogni egy ministránsruhát öltött szökött katonát – a dulakodás közben a pap kezéből kiütötték a monstranciát, amely összetörött.

Az Apáca utca sarkán álló Kreszta-ház (1. sz.) a helyi születésű Kovács Margit kerámiaművész életmű-kiállításának ad otthont.

A Dunakapu térről a Jedlik Ányos utcán át a Széchenyi tér felé folytatjuk sétánkat. Mutatós fotótéma a Dr. Kovács Pál utca sarkán levő Aranyhajó-cégér.   

A Széchenyi tér egykor a város főtere volt, jobbára 17-18. századi épületek veszik körül. Szabadtéri színpada a Győri Nyár rendezvényeinek és a barokk esküvőnek a helyszíne. A téren álló Mária-oszlop 1686-ban, esetleg néhány évvel később készült Buda visszafoglalásának emlékére.

A Király utca sarkán álló Esterházy-palota (17. sz.) jelenleg a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum főépülete, valamint a Radnai-gyűjtemény otthona, mely a két világháború közötti időszak magyar művészetéből nyújt ízelítőt; többek között Bernáth Aurél, Szőnyi István, Egry József és Medgyessy Ferenc alkotásaiban gyönyörködhet a látogató.

A Vastuskós-ház (Széchenyi tér 4.) egykor fűszerkereskedőé volt, aki cégéréül kovácsszegekkel televert fatörzset, ún. vastuskót állított a ház sarkához a bécsi ,,Stock im Eisen” mintájára. Ma Patkó Imre művészettörténész városra hagyott, 20. századi magyar képzőművészeti gyűjteménye (pl. Kassák Lajos, Kondor Béla, Victor Vasarely alkotásai), afrikai, óceániai és kelet-ázsiai iparművészeti gyűjtései láthatók itt.

Az Apátúr-ház (5. sz.) a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum főépülete, jelenleg felújítás alatt áll. A Rákóczi Ferenc utca sarkán álló régi városháza épületében (1. sz.) jelenleg Győr Megyei Jogú Város Levéltára van.   

A Széchenyi tér déli oldalát a Loyolai Szent Ignác bencés templom, rendház és gimnázium épületegyüttese uralja. Eredetileg a jezsuiták építtették; a templom 1634-41 között, a rendház 1667-re készült el. A gimnáziumban tanított Jedlik Ányos, Rómer Flóris, Czuczor Gergely. Híres diákok voltak: Kisfaludy Sándor és Károly, Batthyány Lajos és Xántus János. A gimnáziumban levő Jedlik Ányos Emlékkiállítás tudomány- és technikatörténeti emlékekkel és a dinamó feltalálójának életművével ismertet meg. A templom főoltárának képe Szent Ignác megdicsőülését ábrázolja. A rendház nyugati sarkán találjuk a jezsuiták patikáját, amely Széchényi Patika néven működő patika-múzeum.

A Széchenyi térről nyugat felé nyíló Kazinczy utca 21. számú épülete a Rozália-ház a város egyik legszebb barokk műemléke. Itt nevelkedett Sajnovics János (1733-85) csillagász, nyelvész, a finn-magyar nyelvrokonság felfedezője. A térról keleti irányba nyíló Liszt Ferenc utca második mellékutcája a Nefelejcs köz Az itt álló Magyar Ispita (3. sz.) elaggott győri magyar polgárok otthonának épült 1666-1724 között. Árkádos, toszkán oszlopos udvarai az olasz reneszánsz hatására kialakult győri polgári építészet legszebb emlékei. Az épület a Váczy Péter-gyűjtemény otthona, ahol 16-18. századi bútorok, képzőművészeti alkotások tekinthetők meg. A Liszt Ferenc utcában álló Zichy-palota (20. sz.) 1720-ban épült barokk stílusban. Jelenleg a Győri Művészeti, Fesztivál- és Művelődési Központ otthona.

A belváros keleti részén, a Pálffy utca – Teleki utca – Bajcsy Zsilinszky utca – Lukács Sándor utca által határolt háztömbben látható az Új bástya maradványa. A 16. század közepétől 1671-ig kiépített külső bástyasor egyik tagja volt, az ostromló ágyúk távoltartására szolgált.  

A Kiss János utcában levő Fruhmann-házban (9. sz.) Cserépkályha-történeti Kiállítás tekinthető meg.

A Liszt Ferenc utcát keresztező Teleki László utcán dél felé sétálva a II. János Pál térre jutunk. Az itt álló Nemzeti Színház 1978-ban épült. Déli és északi homlokzatát Victor Vasarely op-art alkotásai, belső falait Szász Endre porcelánra festett nagyméretű képei díszítik. A hétszáz nézőt befogadó nézőtér előtti színpadon a színház prózai és operatagozata, valamint a Győri Balett tartja előadásait.  

 

Újváros, Sziget

              

A Bécsi kapu térről a Rába kettős hídja vezet át a Rábca, a Mosoni-Duna és a Rába között kialakult városrészekbe, Újvárosba és Szigetre. A kettős hidat megszakító Rába-sziget déli részén látható az első világháborúban elesett katonák emlékműve.

A híd után balra, a Petőfi téren álló evangélikus konvent épülettömbje mai formáját 1842-ben nyerte. Udvarában az evangélikus Öregtemplom 1783-85 között épült. Oltárképe Krisztust ábrázolja a Gecsemáné-kertben.

               A szomszédos Kossuth Lajos utcában találjuk a zsinagógát, mely a hozzá csatlakozó iskolaszárnnyal együtt 1868-70 között épült romantikus stílusban. Az épületben Vasilescu János második világháború utáni magyar képzőművészetet bemutató gyűjteménye tekinthető meg.

               Újvárost az egykori Rábca-meder helyén húzódó Bercsényi-liget választja el a Sziget városrésztől. Utóbbinak keleti részén, a Rába és a Mosoni-Duna közti félszigeten a Rába Quelle gyógy-, élmény- és termálfürdő, valamint fedett uszoda és strand szolgálja a gyógyulást, a sportolást és a kikapcsolódást. Az obeliszket a 19-20. század fordulóján végzett folyamszabályozási munkálatok elnöke, gróf Cziráky Béla emlékére állították 1912-ben. A „spiccen” Makrisz Agamemnon vízicsikón lovagló sellője emelkedik a két folyó fölé.

               A belvárostól kerletre, 2,5 kilométerre, a Kiskút ligetben terül el a Xántus János Állatkert, a Szent István úton és Nagysándor József utcán át közelíthetjük meg. 3 hektáros területén 100 állatfaj több mint 500 egyede tekinthető meg, élőhely jellegű környezetben.

A városközponttól 5 km-re, délkeletre, a 82-es út mellett áll a kismegyeri csata emlékműve (1897). A csata 1809. június 14-16-a között zajlott le, amelynek során Napóleon mostohafia, Eugène Berauharnais herceg tönkreverte az osztrák-magyar hadsereget és a magyar nemesi hadakat. Az ütközetben 40 000 francia ellen 39 600 osztrák-magyar harcos küzdött. Maga Napóleon augusztus 31-én érkezett Győrbe és rendelkezett a város védműveinek megsemmisítéséről.

 

Kirándulások

 

Győrszentiván – Gönyű – Bőny – Bábolna – Kisbér – Ászár – Bakonyszombathely – Bakonybánk – Tápszentmiklós – Táp – Pannonhalma – Écs   

 

Elsőként a Kisalföld keleti részére és a Pannonhalmi-dombság területére kirándulunk. Első településünk a városközponttól 8 kilométerre, keletre fekvő Győrszentiván, a város része, a Fehérvári úton és a Kandó Kálmán utcán közelíthetjük meg. A falu római katolikus temploma 1737-43 között épült barokk stílusban.

 

Győrszentivántól 13 kilométerre, a Duna partján fekszik a 3000 lakosú Gönyű, jelentős kikötővel. A 15. században a Hédervári család tulajdonaként várral rendelkező mezőváros volt. Az 1850-es években, a gőzhajó megjelenésével indult fejlődésnek.

A község közlekedési tengelye a Kossuth Lajos utca, Magyarország leghosszabb falubeli kiskockaköves útja, csaknem 3 kilométeren. A Római Birodalom idején itt vezetett át a Győrt Ószőnnyel összekötő országút. A Horgásztanya Látogatóközpont (38. sz.) változatos szolgáltatásokkal és turisztikai információkat várja a Gönyűre látogató vendégeket. A római katolikus templom 1774-ben épült Fellner Jakab tervei alapján, Szent Péter és Pál tiszteletére. A kökötő mellett álló Postakocsi-fogadót (52. sz.) is Fellner Jakab építette 1769-ben. A Hajósmúzeum (97. sz.) a helyi hajós dinasztiák kincseit és a halászattal kapcsolatos tárgyi emlékeket mutatja be; hajózási felszereléseket, maketteket. Ha szerencsénk van, akkor a tanösvényen sétálva megpillanthatjuk Magyarország legnagyobb jégtörő hajóját, a Széchenyit, amelynek állandó állomáshelye Gönyű.

 

            Győrtől 19 kilométerre, keletre, az M1-es autópálya közelében fekszik a 2100 lakosú Bőny, a Bakony-ér mellett. Református temploma 1789-ban, az evangélikus 1791-ben épült. Az 1820 körül emelt Bothmer-kúria jelenleg a polgármesteri hivatal otthona.

 

Bőnytől 11 kilométerre, keletre fekszik Bábolna. 3800 lakosú kisváros a Kisalföld keleti részén, az M1-es autópályától 4 km-re. Jelentősége 1789-ben kezdődött, amikor II. József császár a mezőhegyesi ménesbirtok fiókgazdaságaként, Csekonics József őrnagy elgondolásai alapján itt szervezte meg a bábolnai ménest. A gazdaság feladata elsősorban a Monarchia hadseregének ló-utánpótlása volt. Specialitása a szürke színű, ún. Shagya-arab, melyet a 19. században a magyar könnyűlovasság számára tenyésztettek ki. A második világháború óta az angol telivér tenyésztésével is foglalkoznak. A város hagyományos rendezvényei: Nemzetközi Lovas Napok és Díjugrató Verseny, a Bábolnai Ünnepi Napok, a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok.

A község központjában álló katolikus templom a 18. század elején épült. Előtte a parkban a csatákban elesett bábolnai lovak emlékműve látható, talapzatán az 1789-től 1945-ig terjedő időszak nagy csatáinak felsorolásával.

A Mészáros utca elején álló egykori Szapáry-kastély (1. sz.) ma a ménesbirtok épülete. Udvarában az ország legöregebb akácfája látható, melynek magját 1711-ben ültették el. Tövében nyugszik 1910 óta O’baján, az egyik legnagyobb múltú törzsmén, melytől a telep arab lovai származnak. A Lovas Múzeumban, az egykori tiszti kaszinó épületében (16. sz.) a ménesbirtok történetével ismerkedhetünk meg.

Az Ácsi utcában Helytörténeti Gyűjtemény (6. sz.) tekinthető meg.

A Csikótelepi úton található az Arborétum és Állatpark, a leghíresebb lovak temetőjével.

A Nagyigmándra vezető út mellett, a várostól mintegy 3 km-re áll a bábolnai csata emlékműve. Görgey csapott itt össze Ottinger császári lovasdandárjával 1848. december 29-én; ez volt az 1848-49-es szabadságharc legnagyobb lovassági ütközete.   

 

Bábolnától 21 kilométerre, délre fekszik Kisbér. 5900 lakosú város a Komárom-Esztergomi síkság és a Bakonyalja találkozásánál, a Concó patak partján. Áthalad rajta a 81-es út, melyből itt ágazik ki a 13-as út.

A város már a 19. század első felében a Batthyány család birtokközpontja volt, fejlett mezőgazdasággal és iparral. A Batthyány javak elkobzása után, 1853-ban kincstári katonai ménesbirtokot hoztak létre angol telivérek és félvér lovak tenyésztésére. A birtok büszkesége az 1857-ben vásárolt Buccaneer volt, mely ötéves korára egy angol mérföldön a világ leggyorsabb lova lett, és 728 kanca fedezésével járult hozzá a magyar lóállomány nemesítéséhez.

A város központjában álló római katolikus templom 1783-ban épült késő barokk stílusban, Nagyboldogasszony tiszteletére, klasszicista tornyait 1825-ben emelték. Főoltárának képe Mária mennybevételét jeleníti meg.    

A templom szomszédságában terül el a Batthyányak által létesített Angolkert patakkal, vízeséssel, műrommal, labirintussal. Itt látható Kozma Ferenc mellszobra, aki miniszteri tanácsosként sokat tett a kisbéri és az országos lótenyésztésért. A Kiskastélyban levő Helytörténeti Múzeum a város múltját tárja elénk.

Az egykori Batthyány-kastélyt 1770 körül emelték barokk stílusban, 1840-ben klasszicista stílusúvá alakították át. A vele szemben álló fedett lovarda 1853-65 között épült. Jelenleg közösségi célokat szolgál. Előtte báró Wenckheim Béla lovas szobra, aki szintén sokat tett a hazai lótenyésztésért.

A város déli részén, a Kisbéri-ér partján létesült a Mini-Magyarország Makett Park (Tópart utca), ahol 43 ismert épített örökségünk kicsinyített mása látható, többek között a Parlament, a Pannonhalmi Apátság és a szegedi Fogadalmi templom.

 

Kisbértől csupán 2 kilométerre fekszik Ászár, a 81-es út mentén, az Ászár-Neszmélyi Borvidék egyik névadója. A falu római katolikus temploma 1764-1777 között épült késő barokk stílusban, Fellner Jakab tervezte.

A Jászai Mari Emlékházban (Jászai Mari utca 33.), a színésznő életútjának tárgyi emlékei tekinthetők meg.

 

Kirándulásunk következő állomása a Kisbértől 6 kilométerre fekvő Bakonyszombathely. 1500 lakosú község a Bakony északi lankái között, a Cuhai-Bakony-ér mentén. Római katolikus temploma 1762-ben épült Szent Imre tiszteletére. Mellette Nepomuki Szent János szobra áll. Az evangélikus templomot 1792-93-ban emelték. A természet szerelmeseinek ajánljuk az Esterházy-uradalom angolparkját a falu északnyugati szélén, botanikai ritkaságaival, és a Feketevízpusztai-tavakat a falutól 5 kilométerre, délkeletre, érintetlen erdeivel, értékes vad- és madárvilágával.

 

Bakonyszombathelytől 5 kilométerre, nyugatra fekszik Bakonybánk, 600 lelkes község a Kisalföld peremén, szintén a Cuhai-Bakony-ér mentén. 14. századi eredetű római katolikus temploma barokk formáját 1748-ban kapta, szentélye támpilléres. A falu híres szülötte Bánki Donát (1859-1922) gépészmérnök, a vízturbina és – Csonka Jánossal együtt – a porlasztó feltalálója (1893). Emlékszobája a Kossuth Lajos utca 27. számú házban van. 

 

Bakonybánktól 8 kilométerre, a Sukorói-dombság déli peremén fekszik Tápszentmiklós, 960 lakossal. Római katolikus templomát Fellner Jakab építette 1768-ban, református templomát 1835-ben emelték.

 

           Tápszentmiklóstól 3 kilométerre esik Táp, 700 lakossal. Római katolikus templomát szintén Fellner Jakab építette 1764-ben. Védett népi építészeti együttes a tápi szőlőhegy oldalában, a Hegysor utcában levő zsellérházsor. A Sukorói-dombság falvaira jellemző együttes 1792-1850 között keletkezett. A 11. telken álló épületet tájházzá alakították ki.

              

Táptól 8 kilométerre fekszik a 4000 lakosú Pannonhalma, a Pannonhalmi-dombság területén, a 82-es út mentén. A város a 282 m magas hegyen álló, ezeréves bencés kolostor-együttesről nevezetes, mely a bencés kongregáció magyarországi központja. A műemlék-együttes 1996 óta a Világörökség része.

A Pannonhalmi Főapátság kolostor-együttese Magyarország első egyházi intézménye: 996-ban kezdték építeni bencés szerzetesek részére. Védőszentje Tours-i Szent Márton, aki nem itt ugyan, de Pannóniában, Savariában született. Az 1001-ből származó alapítólevél tanúsága szerint Szent István király különböző kiváltságokat adott a kolostornak, s az ő uralkodása alatt fejeződtek be az építkezések is. Ebből az együttesből azonban jóformán semmi sem maradt. A központi udvar körül szerveződő, szabályos kolostorépület a 13. század első évtizedében keletkezett. Mátyás király korában újjáépült a kolostor kerengője. A törökök elleni harcok alatt végvárrá alakítot együttes többször is gazdát cserélt. A 18. század első felében barokk kolostorszárnyak épültek az együttesben. 1786-ban II. József a Szent Benedek-rendet is feloszlatta. 1802-ben a bencések visszakapták a kolostort és gimnáziumi oktatással bízták meg őket. A 19. század harmadik évtizedében készült el a könyvtárépület és az 55 m magas klasszicista torony. 1940-43-ban épült meg a kolostor déli szárnyához csatlakozó gimnázium és nevelőotthon.

A Bencés Főapátság és Szent Márton-bazilika főként klasszicista külsejű épülettömege már messziről szemünkbe tűnik. A kolostor ma is működik; a templom, az altemplom, a kerengő, a könyvtár és az apátság gyűjteményeit — hazánk második legnagyobb egyházi gyűjteményét — bemutató kiállítás tekinthető meg. A bástyasétányra menet látható dombormű Szent István királyt ábrázolja, amint Szent Gellértre bízza fia, Imre herceg nevelését. A másik mű Asztrik apátot ábrázolja, aki a Szent Koronát hozta Szilveszter pápától Szent István számára. A klasszicista torony főkapuja felett Róth Miksa mozaikképe a rend történetét jeleníti meg.

A kerengő volt a középkori kolostor középpontja, jelenlegi formájában 1486-ban épült. Az északkeleti sarkában lévő Szent István-kápolna két üvegablaka István (Vajk) megkeresztelését és korona-felajánlását ábrázolja. A kerengő északi oldalán nyíló pompás kapuzat (Porta Speciosa) vezet a templomba, mely egykor a szerzetesek bejárata volt. Az orommezőt Szent Márton-képe díszíti.  

A három hajós bazilika középső hajójából márványlépcső vezet fel a szentélybe. Figyelmet érdemel az északi mellékhajóból nyíló, függő záróköves hálóboltozatú Szent Benedek-kápolna (1486). A szentélyhez felvezető lépcső két oldalán jutunk az altemplomba. A nyugati zárófalba mélyülő apáti trónt Szent István ülőhelyének tartja a helyi hagyomány.

A könyvtárépület alsó szintjén az apátság gyűjteményének legszebb darabjai (ereklyék, miseruhák, festmények) láthatók. A nagyterem boltozatán Minerva, a tudomány istennője, kétoldalt a magyar történelem, irodalom és tudomány nagyjai láthatók. A mintegy 360 000 darabos gyűjteményében több értékes kézirat és ősnyomtatvány található, többek között a tihanyi apátság alapítólevele (1055) és az 1001-ből származó pannonhalmi privilegiális levél.

 

Pannonhalmától 5 kilométerre, a 82-es út mentén fekszik Écs, 1600 lakosával. 11. századi eredetű római katolikus temploma mai formáját a 19. században kapta, de külsején középkori falmaradványok és ablakok láthatók. Barokk oltárképe Szent István király koronafelajánlását ábrázolja. A 82-es út – Kis utca sarkán áll Magyarország első első világháborús emlékműve (1920). A községtől délnyugatra, 2 kilométerre, 1984-ben létesült Rába-Ringen nemzetközi autóversenyeket is rendeznek.   

 

Ménfőcsanak – Győrszemere – Tét – Rábaszentmiklós – Árpás –– Egyed – Szílsárkány – Csorna     

 

Második kirándulásunk a Kisalföld déli részére, a Rábaközbe vezet.

Első településünk a Győrtől 10 kilométerre eső, 7000 lakosú Ménfőcsanak, a 83-as főút mentén, a város része. Története során neves császárok, királyok, hadvezérek voltak a vidék látogatói. 1044-ben III. Henrik német-római császár szenvedett itt vereséget Aba Sámuel magyar királytól. 1598-ban innen indult Győr visszavételére Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf tábornagyok serege. 1683-ban Kara Musztafa Bécs felé vonulva pusztította a vidéket. 1704-ben Forgách Simon tábornagy és Heister generális vívott itt csatát. 1809-ben pedig Napóleon hadai jöttek errefelé a kismegyeri csatatérre.

A Győri utca menti emlékparkban található Bezerédj-Esterházy-kastély (90. sz.) 1770-74 között épült, klasszicista formáját a 19. század elején kapta. Jelenleg a közművelődést szolgálja. Benne a helyi születésű Galgóczy Erzsébet  Kossuth-díjas írónő (1930-1989) emlékkiállítása tekinthető meg. A közelében álló Bezerédj-kápolna 1678-ban épült.

 

Ménfőcsanaktől 10 kilométerre esik Győrszemere, 3300 lakosával. A Bakonyér utcában álló római katolikus plébániatemplom középkori eredetű, barokk formáját 1749-ben kapta. Az evangélikus templom 1807-ben. a református pedig 1786-ban épült, az Iskola utcában. A Vendel soron álló Szent Vendel-képoszlopot 1829-ben emelték, hogy a faluban elmúlt a marhavész.

 

Győrszemerétől 8 kilométerre, délnyugatra fekszik Tét, 4100 lakossal. Híres szülötte Kisfaludy Károly (1788-1830) a jeles költő, drámaíró. Egykori szülőháza helyét emlékmű jelöli a Kisfaludy utca 26. számú épület előtt. A Fő utcán álló irodaépületben (129. sz.) emlékszobát alakítottak ki tiszteletére. Ugyanitt az evangélikus templom 1778-ban épült. A várostól 3 kilométerre, a 83-as út mentén fekszik Tétszentkút, a környék híres búcsújáróhelye. Temploma 1726-ban épült Páduai Szent Antal tiszteletére, oltárképeit Franz Anton Maubertsch és Dorfmeister István festette. 

 

Téttől 13 kilométerre esik Rábaszentmiklós, a Marcal jobb partján, 140 lakossal. Jelentős műemléke

a Szent Miklós-templom, mely valószínűleg a 12. században épült körtemplomnak, patkó alakú szentéllyel és sekrestyével. A 13. században három karéjjal bővítették. A 18. században egyik karéja helére épült kősisakos tornya. Belsejében a középkori freskók Szent Istvánt és Szent Lászlót, a köztük látható 18. századi falkép pedig valószínűleg Szent Miklóst ábrázolja. Az oltárképen Szent Miklós látható, amint megmenti a hajótörötteket. A falu közepén álló ún. Győri kereszt a győri vár 1598. évi visszafoglalására emlékeztet.

 

Rábaszentmiklóstól 6 kilométerre fekszik Árpás, 260 lelkes kisközség a Rába bal partján. A római korban jelentős település volt Mursella néven, a Savaria (Szombathely) és Arrabona (Győr) közötti út rábai átkelőhelyénél. Országos jelentőségű műemléke a Szent Jakab-templom, mely a 13. század első felében épült késő román stílusban, a premontrei szerzetesek számára. 1701-ben a nagyszombati klarisszák birtokába került, akik 1750 körül újraboltozták. 1782-ben II. József a rendet feloszlatta, azóta plébániatemplom. Kéttornyos homlokzata és szentélye még őrzi eredeti formáját. A főoltár 1667-ben készült, fölöttébb érdekes képének témája: I. Lipót császár megújítja Szent István király korona-felajánlását. A császár és a római pápa társaságában Magyarország egyházi és világi méltóságait ismerhetjük fel: Wesselényi Ferenc nádort, Nádasdy Ferenc országbírót, Zrínyi Péter horvát bánt, Szelepcsényi György esztergomi érseket, Széchényi György győri püspököt, a kép megrendelőjét.

 

Árpástól nyugatra, 8 kilométerre esik Egyed, 600 lakossal. A középkori eredetű falu 1742-től a Festetics, 1852-től a Batthyány család, 1882-től Stern Artúr tulajdona. Utóbbi emeltette a falu közepén álló kastélyt 1882-ben, neogótikus stílusban. Vele szemben a római katolikus templom 1733-ban épült, 1933-ban neobarokk stílusban alakították át. Főoltárának képe a Szentháromságot ábrázolja.

 

Egyedtől 12 kilométerre, a 86-os főút mentén fekszik Szílsárkány, 650 lakosával. Középkori eredetű római katolikus temploma mai formáját 1722-ben kapta. Figyelmet érdemel gazdag faragású berendezése és az előtte álló Mária-oszlop. Az 1784-ben emelt evangélikus templom oltárképe Krisztust ábrázolja az olajfák hegyén.   

 

Szílsárkánytól 6 kilométerre fekszik Csorna, a 85-ös és a 86-os utak találkozásánál, 10 100 lakossal. Első birtokosa az Osl család volt, melynek egyik tagja, valószínűleg Osl comes 1180 körül Szent Mihály arkangyal tiszteletére premontrei prépostságot alapított. A 16. század végén a török pusztítás következtében elnéptelenedett, de már a 17. század második felében újratelepült.

A város közlekedési tengelye a Soproni út, központja a szépen parkosított Szent István tér. Keleti oldalát a Nagyboldogasszony-templom és rendház (34. sz.) uralja. A 12-13. század fordulóján emelt premontrei prépostság épületegyüttesét 1774-86 között késő barokk stílusban alakították át. Mai formáját egy tűzvészt követően 1825-ben kapta. A templom homlokzata azonos a rendház manzárdtetős középrizalitjával. Csehsüveg boltozatos hajójához hosszú, támpilléres szentély csatlakozik. A főoltár képe Mária mennybevitelét ábrázolja.  

A volt rendház északi szárnyában kapott helyet a Csornai Múzeum. Állandó kiállításai a város történetét, a Rábaköz népéletét és a premontrei prépostság szerepét mutatják be.

A tér nyugati végén álló Jézus Szíve-plébániatemplom 1936-38 között épült modern stílusban, az olasz iskola szellemében; Körmendy Nándor tervezte. A megye legnagyobb befogadóképességű temploma, kubisztikus megjelenésű, háromhajós, keresztházas bazilika. Főoltár mögötti freskóját Nagy Sándor festette, szobrait Ohmann Béla készítette. 

Csornától a 85-ös úton térünk vissza Győrbe.  

Abda – Mosonszentmiklós – Lébény – Mosonmagyaróvár – Máriakálnok – Hédervár – Ásványráró

 

Harmadik kirándulásunk a Szigetközbe vezet.

Első településünk a Győrtől 8 kilométerre, nyugatra eső Abda, a Rábca és a Mosoni-Duna között, a 10-es út mentén. A Rábca bal partján, Pinnyédtől mintegy négy kilométerre áll Radnóti Miklós emlékműve, mely verseskönyvet idéz. A magyar irodalom kimagasló alakja itt halt mártírhalált 21 munkaszolgálatos társával együtt. Az „erőltetett menet” útján továbbhaladva, az M1-es autópálya mellett találjuk a költő szobrát (Melocco Miklós, 1980). 

 

Abdától 16 kilométerre fekszik a 2300 lakosú Mosonszentmiklós, az M1-es autópálya közelében. Büszkesége a falu közepén álló templomegyüttes, az 1770-es években épült templom, melyhez két oldalról egy-egy kápolna csatlakozik. Gazdag rokokó berendezését valószínűleg bécsi mester készítette.

 

Mosonszentmiklóstól 2 kilométerre esik Lébény, 3200 lakosú nagyközség a Mosoni-síkság, a Fertő-Hanság-medence és a Rábaköz találkozásánál. Közelében halad el az M1-es autópálya.  

A falu főterén álló Szent Jakab-templom Magyarország egyik legjelentősebb román kori emléke. A bencés szerzetesek számára épült kolostor már 1199-ben állt, a templom 1208-tól épült. Az évszázadok során sokat szenvedett templomot 1862 és 1879 között August Essenwein, a nürnbergi Germanisches Nationalmuseum vezetője restaurálta, ekkor készültek a rajnai mintájú toronysisakok. A főhomlokzat ékessége a bélletes díszkapu bimbófejezetes oszlopaival, finoman faragott növényi ornamentikájával, a Jót és a Rosszat megszemélyesítő karakterfejekkel.

Az Iskola utcában levő Tájház és Falumúzeum (13. sz.) kiállítása a lápi, mocsári gazdálkodás tárgyainak gazdag gyűjteményét és a Hanság jellegzetes állatvilágát mutatja be. 

 

A Szigetköz a Nagy-Duna és a Mosoni-Duna által közrefogott, holtágak szabdalta, mintegy 63 km hosszú, 8-14 km széles terület; nagyjából Győrtől Mosonmagyaróvárig terjed. Állandó lakosság csak a magyarok honfoglalása után alakult ki ebben a vízi világban; az emberek a hordalékkúpok tetejére építették házaikat. A terület alatt húzódik Európa legnagyobb ivóvízkészlete.

 

A Hanság ma nagyjából Kapuvár – Mosonmagyaróvár – Lébény között terül el, mintegy 55 km hosszúságban és 15 km szélességben. Egykor azonban sokkal nagyobb kiterjedésű volt, mocsárvilága a Fertő tóval is összefüggött. Területét a Csorna – Bősárkány – Jánossomorja útvonal két medencére választja el: a nyugati részt Kapuvári- vagy Déli-Hanynak, a keletit Lébényi- vagy Északi-Hanynak nevezik. A két mélyedést a Hansági-főcsatorna köti össze. A két Hany alkotja a Hansági Tájvédelmi Körzetet (1976), amelynek területe mintegy 6200 hektár, ebből fokozottan védett 1355,8 hektár. Fogadóházában a Hanság élővilága c. kiállítás tekinthető meg. (Kapuvár-Öntésmajor, Rákóczi u. 1.)

 

Lébénytől 24 kilométerre fekszik Mosonmagyaróvár, 32 000 lakosú város a Mosoni-síkon, a Mosoni-Duna és a Lajta összefolyásánál. Jelentős forgalmi csomópont: keresztülhalad rajta a 10-es út, amelyből itt ágazik ki a Pozsony felé vezető 15-ös út; érinti az M1-es autópálya.

A város a római korban a limes erődrendszeréhez tartozó katonai őrhely, majd Ad Flexum néven tábor. Szent István király idejében Moson királyi vár, és ettől kezdve az azonos nevű vármegye központja. Magyaróvár várát a 13. században építették. Mindkét település már a középkor óta fontos kereskedelmi központ. A két vár körül kialakult településeket (Lucsony, Magyaróvár, Moson) 1939-ben egyesítették, Mosonmagyaróvár néven. Hagyományos rendezvények: a Német Napok, a Szlovén Nemzetiségi Napok és a Határ menti Találkozó.

A Vár téren álló Óvári vár valószínűleg római épület maradványain épült a 13. században. A 17. században barokk köntöst kapott. 1818-ban Albert Kázmér szász-tescheni herceg, Mária Terézia királynő veje agrár-felsőoktatási intézményt alapított az épületben, a mai Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának elődjét. Az épületben nyíló látogatóközpont a vár, az agrártudományi egyetem történetét és a Hanság élővilágát mutatja be.  

A város központja a Deák tér, Magyaróvár egykori piactere. Az itt álló Habsburg ház (5. sz.) a 18. században épült, egykor a Habsburg hercegek beszállóháza volt. Híres vendége volt Széchenyi István 1847-ben, a pákozdi csata után menekülő Jellasich horvát bán 1848 őszén és Kossuth Lajos; utóbbi innen szólította hadba Moson népét 1848. október 23-án.  A tér közepén álló, barokk Nepomuki Szent János-szobor 1744-ben készült.

A Fő út észak-déli irányban szeli át a régi Magyaróvárt. Itt találjuk a város legszebb barokk és klasszicista épületeit. A városháza (11. sz.) 1892-ben épült, 1924-ig vármegyeháza volt.  A Cselley-ház (19. sz.) a város legrégibb háza, a 14. században épült. Benne a Hansági Múzeum 17-19. századi iparművészeti kiállítása, a 19–20. századi magyar festők műveiből álló Gyurkovich-gyűjtemény, míg a pincében római kori kőtár tekinthető meg. A régi városháza (6. sz.) 1827-ben épült klasszicista stílusban. 1847-ben itt választották országgyűlési képviselővé Széchenyi Istvánt a megyei rendek.

A Fő úttal párhuzamos Templom utca a Szent László térbe torkollik. Az itt álló Szent Gotthárd-plébániatemplom 1668-ban épült, mai formáját 1777-87 között kapta. Gazdagon faragott barokk berendezéséből kiemelkedik a szószék és a főoltár. 

A Fő út folytatása a Szent István király út, az új városközponton keresztül a régi mosoni városrészbe visz. A Mosonvármegyei Múzeum (1. sz.) épületében gazdag régészeti, helytörténeti és néprajzi kiállítások tekinthetők itt meg.

Az új épületeket elhagyva, kétoldalt Moson barokk és klasszicista házai sorakoznak. A Kápolna téren álló Szent Rozália-kápolna az 1713. évi nagy pestisjárvány idején épült. A Nepomuki Szent János-plébániatemplom (Szent István király út 145.) 1757-ben épült, Mária Terézia királynő támogatásával.

 

Mosonmagyaróvártól 3 km-re, délkeletre fekszik Máriakálnok, 1350 lakosú község a Mosoni-Duna bal partján. A 16. század közepétől kedvelt búcsújáróhely.  Elsősorban a Szentkút vonzotta az embereket, melynek vize – a legenda szerint – 1529-ben meggyógyította a betegeket a török elől visszavonuló és itt megpihenő keresztény seregben. A Sarlós Boldogasszony-kegykápolna 1663-tól épült egy Mária-szobor tiszteletére emelt kápolna helyén.      

 

Máriakálnoktól 14 kilométerre esik az 1150 lakosú Hédervár, a Mosoni-Duna bal partján. A Héderváry család ősi fészke volt.

A Fő úton álló Khuen–Héderváry-kastélyt (47. sz.) Héderváry István építtette 1578 körül, az elpusztult 12. századi vár közelében. Mai formáját a 19-20. század fordulóján kapta, amikor a jeles politikus, Khuen-Héderváry Károly romantikus stílusban alakíttatta át.  

Az Ady Endre utcában álló Szent Mihály-plébániatemplom a 14. század második felében épült, mai formáját 1786-ban kapta. Főoltárának képe Szent Mihály és Lucifer küzdelmét ábrázolja.

A Dózsa utcában látható Boldogasszony-templomot valószínűleg a 13. században emelték. Román kori tornyához a 15. században új hajót építettek, melynek északi oldalához az 1680-as években Viczay Jánosné Héderváry Kata lorettói kápolnát csatolt. A 19. század végén a kápolna kivételével a templomot lebontották, helyére ismét újat építettek, de az eredeti gótikus templomból megmaradt a csúcsíves, pálcatagozatos kapu. A templom alatt kripta húzódik, melybe évszázadokon át temetkeztek a Héderváry család tagjai. A kápolna a kegyszoborral búcsújáró hely.

 

Hédervártól 4 kilométerre van kirándulásunk utolsó állomása, a Duna jobb partján fekvő Ásványráró, 1900 lakosával. Ásvány és Ráró egyesítésével jött létre 1936-ban. A Rákóczi utca végén álló ásványi Szent András-templomot 14. századi alapokon emelték 1658-ban, de keresztelőmedencéje még középkori. A falu Győr felőli végén álló kálvária 1738-ban épült, Mögötte 550 centiméter törzskörméretű fekete nyár pompázik.